4. rész Itt vannak ŐK!

Hi guys! :) Nem lett meg a 4 komi... de mit is vártam?!
Így is nagyon jól esnek a biztató szavak!♥ Thx! ^^ Legközelebbi rész 3 komment után várható! :) 
Jó olvasást!
Puszi: Csengi :)

*1 hónap múlva*

Wáááá! Kiderült, hogy még egy csomót kell várnunk,hogy kivegyenek innen, de a jó hír, hogy többet lehetek a barátaimmal, sőt, ma bejön Maura akit ,már most imádok, nagyon szeretni való nő, plusz a kisebb fia. Hát én nem tudom, kicsit félek, mi van ha utálni fog? Azt nem akarom. A szobába érve (na pár hét múlva mondhatom, hogy hazaérve...wííí) a suliból, a kis bemondó micsodán bejelentették, hogy érkezett egy újabb szállítmány ruha. Jah ez olyan, hogy néha-néha hoz egy kamion egy csomó ruhát, amit adományoznak, vagy a cégek kidobnak, mert pl, elmosódott a minta, lyukas vagy ilyesmi, de mi ennek nagyon örülünk. Mindenki szaladt ki a tornaterembe - ott szokták kipakolni - kivéve a fiúk, őket nem nagyon fogja meg.Talán ha a lányok is így gondolkodnának és nem mindenki szaladna, akkor ugyanúgy tartanánk, de mindegy, ez bonyolult. Elkezdett mindenki keresgetni, volt aki sikítozott mikor megpillantott egy-egy darabot, hát ja. Én csak gagyikat találtam, viszont egy olyan de olyan nagyon király pólót találtam, csak fiú. Hát majd jó lesz valakinek, de , hogy smucig legyek, eltettem Kyle, Nath, vagy Jarednek. Hát ha már ők nem siettetik a dolgot. Végül jó pár órás keresgetés után, találtam egy nagyon jó kék farmernadrágot, egy piros rocker-es pólót, egy sötétkék hótaposó bakancsot, egy cipzáros pulcsit ami fekete színű és citromsárgával a hátára van írva, hogy "Star" elöl pedig strasszok vannak. Ennyi. A többiek viszont, nem tudom, hogy ők ugyan ott válogattak-e mint én, mivel nekik volt egy nagyon jó koktélruha a kezükbe, csőnadrág, mintha valami bevásárlóközpontból jöttek volna ki. Érdekes. Visszamentünk az épületbe, útközben összefutottunk a fiúkkal, akik nagyon lazán zsebre tett kézzel nevetgélve mentek a folyosón. Em rögtön odaszaladt Kyle karjai közé és hosszan megölelték egymást. Nagyon aranyosak, kicsit irigy is vagyok rájuk. Nekem miért nem jár ki a szerelem?! Felmutattam a pólót amit találtam, mire felcsillant a szemük, de Nath volt olyan gyors, hogy elkapja. Látszólag ő figyelt rám.
- Hú! Ez király, köszi! - veregetett hátba és elment. Elment. De szemét!
- Nekem? - mutatott végig magán Jared kicsit felháborodva.
- Siess, még vannak jó cuccok! - mutattam magunk mögé, már sprintelt is.
- Na én hoztam neked valamit! - mutatott fel a karján lógó sok ruha közül párat. Név szerint két pólót, pulcsit, és melegítő nadrágot. Ez nagyon aranyos dolog.
- Köszönöm! - adott egy puszit a szájára. Asszem nekem itt most nincs helyem.
- Én megyek is, majd gyere, van mondanivalóm! - kacsintottam és el is iszkoltam onnan. Beérve a szobába Stacy pityergett egy képet szorongatva. Odamentem mellé, és megnéztem. Ők voltak, a nővére, az öccse és a szüleik. Gondolom én.
- Aranyos család! - mosolyogtam mire letörölte a könnyét. Akárhogy is, nem tudok szívtelen lenni.
- Igen. - bólintott egyetértően. - Nem értem. Esetlen vagyok, mindig csak csodálom ahogy ti olyan jól kijöttök, meg nevetgéltek vacsi közbe, ahogy kiröhögitek a bénákat, olyan menők vagytok! Mindenki felnéz rátok, kivéve persze az agresszív csapatot, de ők senkik. - magyarázta és egyre jobban folytak a könnyei.
- Várjunk csak! Egy! Mi nem nevetjük ki a bénákat, mi csak hülyéskedünk! - ráztam a fejem. - Kettő, komolyan felnéznek ránk? - csillant meg a szemem. Dehogy néznek. Ugyanolyanok vagyunk mint a többiek, talán avval a kivétellel, hogy mi többen vagyunk. Mert általában a suliba 2-3 fős barátok szoktak lenni, és csendben elvannak.... mi meg nem vagyunk annyira csendben. De azért például Greg-éket sokkal inkább "menőbbnek" gondolnám. Vagyis hát, nekik mindig van barátnőjük - mindannyian fiúk - lazák, nem foglalkoznak a tanulással, bár mi se sokat, de azt is kétlem, hogy tudják mi az az egyenlet. Pedig az csak egy átlagos szó. Na mindegy.  Jah és idősebbek nálunk, cigiznek - van egy haverjuk kintről aki mindig hoz nekik füves cigit meg ilyesmik - tuti nem szüzek és ráadásul még jó cuccaik is vannak, fene tudja honnan. Hát igen, sokak ezt gondolnának nagy számnak - mint például legtöbben itt - de úgy látszik mégsem. Ez azért részben kedves.
- Azt hittem mindig kiröhögitek azokat akik elesnek, mint múltkor én. - esett kétségbe és megrázta a fejét. Egy zsepivel végig törölte az azcát.
- Nem, dehogy, észre sem vettünk! Elég rosszul gondolod, hogy mi ilyenek vagyunk. - vágtam rá. Mi nem nevetünk ki embereket ilyen mindennapos dolgom, mint, hogy eltanyáznak.
- Baj ha ennek örülök? - mosolygott.
- Csak nyugodtan! - legyintettem csakugyan mosolyogva.
- Elisbeth Wood kérem a földszintre, most! - szólt bele a szigorú igazgatónő hangja.Azt hiszem mennem kell. Elköszöntem, és indultam is fel, csak előbb felhúztam a macis sapim. Sietősen oda értem, és megpillantottam Maurát, és Niall-t, ha minden igaz. Milyen kis manó feje van ennek a srácnak.

- Szia kincsem! - köszöntött a nemsokára nevelő anyámnak mondható nő. Megható, hogy máris kicsemnek hív, de tényleg érzem hogy ezek után minden más lesz, az életem átfordul jobb, naposabb oldalra.
- Sziasztok! - mosolyogtam mikor odaértem eléjük. - Elisabeth Wood! - nyújtottam a kezem bájosan. Vett a fiú egy hatalmas levegőt és belenézett a szemembe. Neki kék. Zavartan átnyújtotta a kezét, és megrázta az enyémet. Izzadt volt neki..
- Niall.....Niall...Horan! - köszörülte meg a torkát. Talán beteg.
- Valami baj van esetleg? - kérdeztem és kicsit oldalra billentettem a fejem.
- Nem...dehogy! Csak furcsa, hogy... azt hittem, szóval, hogy egy ronda lány leszel, vagy valami szakadt, tetves. - gondolkodott a szavak előtt, mégis hülyeséget zagyvált össze.
- Niall...! - szólt rá az anyukája. Niall az inge szélét szorongatta. Eléggé zavaros ez a fiú. Azt hittem tök laza sráccal fogok élni, erre itt egy görcsös ideg sérült.
- Gyertek... - legyintettem a kezem és befelé kezdtem sétálni. Egyre langyosabb lett az idő az épület kazánja mellé érve, hisz a lányok részén van, ráadásul a folyosó végén, ahol pont a mi szobánk van. Niall nagyon rettegve jött, és mindent alaposan végig mért, és a levegőt is gyorsabban vette, bár tuti érezte ezt az áporodott szagot.
- Cejejmeeem! - kiáltott valaki mögülem és rá ugrott a hátamra...Jared.
- Te hülye! Neee! - sikítottam és előre borultam. - Áucs! - nyögtem egyet a földön. Leszállt rólam ez a tehén borjú és nyújtotta a kezét, de annyi becsületem volt, hogy besértődötten -amúgy nem- felálltam magamtól. Maura kuncogott egy kicsit Niall meg elképedve nézett. Igaza van, ez be fog lilulni.
- Akkor sértődj meg! - nyújtotta ki a nyelvét és karba tette a kezét. Tele van ruhával ez a srác.
- Leharapom! - figyelmeztettem tök komolyan, de elmosolyodtam miután a szemébe néztem. - Maura és Niall, ő itt Jared, a leghülyébb "testvérem"! - mutattam be, mire egy grimaszt vágott Jared és flegmán rám nézett.
- Csak a legmenőbb! - vigyorgott önelégülten. -Jared vagyok, jó napot! - váltott át komolyba, de tuti magába szétröhögi az agyát. - Miss Wood, hoztam önnek ajit! - emelte fel a fejét olyan nagyképűen és átnyújtott egy csipkés melltartót.
- Kabbe Jared! Álmodba se! Chh... - vontam meg a vállam. - Amúgy meg nem érünk rád, fontos dolgunk van! - fordítottam neki hátat.
- És mégis milyen fontos dolog?! - incselkedett utánunk nézve.
- Közöd?! - mondtam és már el is hajtottunk. Niall odajött mellém elég közel és halkan kérdezte hogy hány ilyenre számíthatunk még. Sokra... Bementünk a szobába, és levettem a sapimat, majd leraktam az ágyra. Jééé megjött a heti újság. Úristen! Megint megkéseltek valakit... gondolom hogy kik lehettek a késelők, szerintem tök egyértelmű, csak nem merem beköpni őket, mert ebbe az intézetbe semmi sem titok. Engem is kinyírnának. Átlapoztunk és Maura érdeklődni kezdett a hírekről. Hogy "Itt késelnek is?" vagy "Ebbe az egyheti kaja is benne van?", mikor csókolózva Em és Kyle jöttek be.
- Khmm!-köhintettem mire ránk figyeltek teljesen elpirulva.
- Én azt hittem ......izé ..... nem kézműves izé...van a tudod...lent?! - kérdezte kínosan és dadogva Emily.
- De! - mosolyogtam biztatóan, tudatva ezzel, hogy nincs semmi gond. - Maura és Niall ők itt Emily, és Kyle! - mutattam be őket. - Emilyvel kiskorunk óta ismerjük egymást, Kyle csatlakozott hozzánk, ők járnak évek óta és legjobb barátaim! - mondtam mosolyogva.
- Jujjj itt vannak ŐK! - mutatott a vendégekre Emily izgatottan és vigyorogva.
- Öh... szijasztok! - köszöntem nekik kínosan, majd megfordítottam a lányt és eltoltam.
- Szijóka Mióka! - köszönt el Macigúz -Emily új beceneve- és kiment vigyorogva.
- Bocsi, tudjátok Emily eléggé... hiperaktív és.... éretlen! -magyarázkodtam, de Maura megnyugtatott, és tovább haladtunk a meséléssel.